1. 35 éves értelmi fogyatékos vagyok. A rokkantsági járadékomat az édesapám veszi fel, s részletekben ad belőle. Nem engedi, hogy én rendelkezzem a jövedelmem felől. Nem állok gondnokság alatt. Mit tehetek? Van-e joga a szülőnek elvenni a gyermeke pénzét?
A 35 éves, gondnokság alatt nem álló személy maga rendelkezhet a rokkantsági járadékával. Édesapja helyette a járadékát csak akkor veheti fel, ha a járadékos erre meghatalmazást adott neki. Azt javaslom, hogy vonja vissza a meghatalmazást és gondoskodjon arról, hogy a járadékát maga vegye fel. A szülőnek nincsen joga elvenni a gyermeke pénzét, erre az sem jogosítja fel, hogy a gyermeke értelmi fogyatékos és vele közös háztartásban él. Ha szükséges, kérjen támogatást más családtagoktól vagy társadalmi szervezetektől annak érdekében, hogy édesapját meggyőzzék eljárása jogellenes voltáról. Próbáljon meg édesapjával megállapodásra jutni atekintetben, hogy Ön milyen összeggel járuljon hozzá a közös háztartás költségeihez. Ragaszkodjon hozzá, hogy járadéka ezen összeget meghaladó részével korlátozás nélkül maga rendelkezzen.
2. Munkát szeretnék vállalni, de kizáró gondnokság alatt vagyok. A gondnokom szerint nem írhatok alá sem én, sem ő munkaszerződést a számomra.
A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy valóban nem állhat munkaviszonyban, mert a munkaviszony létesítésének feltétele legalább a korlátozott cselekvőképesség megléte. Helyzetében a megoldás az lehet, ha a bíróság a cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezését korlátozó gondnokság alá helyezésre változtatja meg. Ennek érdekében polgári pert kell indítani.
A cselekvőképességet korlátozó gondokság alá helyezésre akkor kerülhet sor, ha a gondnokság alatt álló személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, de nem hiányzik teljes mértékben tartósan. A cselekvőképességet kizáró gondokságnak a korlátozó gondnokságra történő változtatásában perdöntő az orvosszakértő véleménye, de a bíróság köteles a teljes tényállást feltárni és lehetőség szerint a gondnokság alatt állót is meghallgatni. Érdemes már a keresethez csatolni olyan dokumentációt, amely valószínűsíti a korlátozott belátási képesség meglétét.
3. A párommal szeretnénk összeházasodni, de ő kizáró gondnokság alatt van. Mi szeretnénk egymásnak törvény előtt is hűséget esküdni, mint bárki más. Miért nem lehetséges ez? Hogyan tehetnénk meg? Van rá lehetőség?
A családjogi törvény értelmében az 1952. évi IV. tv. szerint érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állt. Az érvénytelenség azt jelenti, hogy abból jogok és kötelezettségek nem származnak. Házasságkötésük akadálya azzal hárulhat el, ha a bíróság megszünteti a cselekvőképességet kizáró gondnokságot vagy azt legalább korlátozó gondokságra változtatja.
4. Eladhatja-e a gondnokom a lakásomat a megkérdezésem nélkül? Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állok.
A cselekvőképességet kizáró gondokság alatt álló személy helyett a jognyilatkozatokat a gondnok teszi meg. A gondnok hozza meg tehát a lakás adás-vétele tárgyában a döntést és teszi meg a gondokolt helyett a jognyilatkozatot. Ebben a döntésében azonban nem járhat el önkényesen. A gondnok eljárásának az az általános korlátja, hogy a vagyonkezelés során hozott döntéseknek a gondnokolt jólétét kell szolgálnia. A vagyonkezelés során hozott döntések során a gondnok köteles a gondnokolt személyes kívánságait meghallgatni. Az ingatlan elidegenítése olyan jelentős döntés, amelyben mindenképpen meg kell hallgatni és a lehetőséghez mérten figyelembe kell venni a gondnokolt véleményét. Ha folyamatosan nem kérdezi meg a gondokolt véleményét, vagy akkor sem veszi figyelembe a kívánságait, amikor ennek akadálya nem lenne, akkor ez a gondnok elmozdítását is eredményezheti.
A gyámhatóság is fokozottan kontrollálja a gondnoknak az ingatlanok tárgyában meghozott döntését: a gondnok jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt ingatlantulajdonának átruházására vonatkozik. A gondnok tehát nem korlátozásmentesen dönt a gondokolt ingatlanának elidegenítéséről, hanem e tárgyban hozott döntését a gyámhatóságnak is jóvá kell hagynia.
5. Mi a különbség a kizáró és a korlátozó gondnokság közt?
A cselekvőképességet kizáró és korlátozó gondokság mind az elrendelésének feltételeiben, mind a jogkövetkezményeiben lényegesen különbözik egymástól.
A cselekvőképességet korlátozó gondokságot akkor rendeli el a bíróság, ha valamely nagykorú személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. E korlátozott belátási képesség oka a nagykorú személy pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége lehet, más ok nem. A gondokság alá helyezésre irányuló perben a bíróság megvizsgálja, hogy a belátási képesség az ügyek mely körére nézve csökkent, és ennek megfelelően helyezi gondokság alá a nagykorút: általános jelleggel, vagy egyes konkrétan megnevezett ügycsoportok vonatkozásában.
A cselekvőképességet korlátozó gondokság alá helyezésnek az az általános jogkövetkezménye, hogy a gondnokolt jognyilatkozata csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. Ha a gondnokság alá helyezés általános jelleggel történt, akkor ez – az alább említett kivételektől eltekintve - minden döntésre vonatkozik. Akkor viszont, ha a gondokság alá helyezés csak meghatározott ügycsoportok tekintetében történt, akkor a gondnok belegyezésére vagy utólagos hozzájárulására csak ebben a körben van szükség, egyébként a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozta. Vannak olyan jognyilatkozatok, amelyeket a gondokolt csak személyesen tehet meg (pl. házasságkötés).
Ha a belegyezés tárgyában a gondnokolt és a gondnok között vita van (például arról, hogy a gondokolt befizethet-e egy külföldi társasútra), akkor a közöttük fennálló vitában a gyámhatóság dönt.
A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is (1) megteheti azokat a személyes jellegű jognyialtkozatokat, amelyekre a jogszabály feljogosítja (például házasságot köthet), (2) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket (pl. levágathatja a haját, ajándékot vehet a kedvese születésnapjára ésszerű értékhatárig); (3) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme felével (pl. részletre háztartási eszközt vehet); annak erejéig kötelezettséget is vállalhat (pl. kezességet); (4) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez (elfogadhat ajándékot).
Ezzel szemben cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik. A belátási képesség hiányának oka a pszichés állapot vagy szellemi fogyatkozás lehet.
A cselekvőképtelenség jogkövetkezménye az, hogy a cselekvőképtelen személy jognyilatkozatot nem tehet a saját nevében. Ha mégis tesz, akkor az a jogügylet semmis, azaz abból jogok és kötelezettségek nem származnak. A cselekvőképtelen személy helyett és nevében a gondnoka jár el. Kivételesen a cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek, például buszjegyet vehet, elvégezheti a napi bevásárlást.
Fontos jogkövetkezménye a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésnek, hogy a gondnokolt nem köthet házasságot, nem léphet munkaviszonyba, nincs választójoga.
6. Lehet-e a kizáró gondnokságból korlátozó gondokság? Mit kell tenni?
A cselekvőképességet kizáró gondnokságot a bíróság megszüntetheti vagy korlátozó gondnokságra változtathatja. Ennek érdekében pert kell indítani. A gondnokság alá helyezés megszüntetése, vagy korlátozó gondoksággá való változtatása érdekében maga a gondnokság alatt álló, házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet. A perben azt kell igazolni, hogy már nem állnak fenn a cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezés feltételei. Ha a bizonyítási eljárás eredményeképpen a bíróság azt állapítja meg, hogy már nem állnak fenn a kizáró, csak a korlátozó gondnokság elrendelésének feltételei, akkor azt ilyen hatállyal fogja elrendelni.