Petőfi utcai családi ház

A SAROKHÁZ lakóotthon egyike a három lakóotthon-típusnak, melyet a Down Alapítvány modellrendszerében kialakítottunk. Ez a lakóotthon hosszú előkészítő munka eredményeképpen jött létre, az alapítvány elveivel leginkább egyező módon, szinte  optimális feltételek között. A fiatalok még a szülők és a család segítségét és támogatását élvezve alakították ki saját önálló életüket. Ez a kis csoport már óvodába is együtt járt, utána az iskolába és a szakképző iskolába. Saját óhajuk volt, hogy együtt maradhassanak.

Érdekes ez a modell olyan szempontból is, hogy a mostani lakókat a vakvéletlen hozta egy csoportba, amikor az óvodában és később az iskolában egy osztályba kerültek. Tehát nem volt semmiféle válogatás, értelmi képességekre vagy anyagi helyzetre vonatkozó kritériumok. Nagyok a különbségek mindkét szempontból, mégis sikerült megvalósítani ezt a lakóotthont. A jobbak segítik a gyengéket , ez egyáltalán nem gond a lakók számára. Sikerült olyan anyagi feltételeket teremteni, hogy a nem tehetős szülőket sem terhelte meg a lakóotthon létrehozatala. Ezzel bebizonyosodott, hogy bármilyen család bármilyen értelmi fogyatékos felnőtt gyermeke megkaphatja, elérheti ezt a szolgáltatást.

A SAROKHÁZ LAKÓOTTHONBAN fiatal értelmi fogyatékos emberek élnek. Olyanok, akik felnőtté válvaönállóságra vágynak, arra, hogy úgy élhessenek, mint mindenki más.

Az értelmi fogyatékos fiatalok ugyanúgy önálló életre, saját lakásra, munkára és barátokra vágynak, mint mindenki más. Egy kis segítséggel meg is valósítható, ezt bizonyítják a Down Alapítvány lakóotthonai és a hozzájuk kötődő un. segített önálló élet.

A Down Alapítvány szakemberei felkészítik a fiatalokat az önállóságra, a szülők nélküli életre.

A leendő lakók szakemberek közreműködésével tervezik meg saját jövőjüket, rendezik be és tanulják meg használni saját otthonukat. A segítők önellátást, háztartási ismereteket, pénzhasználatot tanítanak, később munkát is biztosítanak és minden ügyes-bajos dolguk intézésében közreműködnek, ha szükséges. A szakembereken kívül nagyon fontos a szülők, rokonok, testvérek segítsége és az elfogadó lakókörnyezet is.

A segítség mértéke a fogyatékos ember képességétől és önállóságának mértékétől függ. Van, akinek éjjel-nappal gondozóra van szüksége, van aki csak a pénz beosztásához és a fontosabb döntésekhez igényel segítséget. A lakóotthonban mindenki annyi segítséget kap, amennyire szüksége van, se többet se kevesebbet.

A Down Alapítvány SAROKHÁZ lakóotthonában élő 12 fiatal már iskoláskora óta készül az önálló életre. A Down szindrómás fiatalok pályaorientációs képzésben vettek részt, melynek alapján először szőnyegszövést tanultak és megszerezték szakmunkás bizonyítványukat, majd egy második mesterség, a bőrtárgy készítő szakma rejtelmeit is elsajátították az őket befogadó MIOK József Nádor szakképző iskolában. Szabadidejükben; zenélnek, sportolnak, együtt kirándulnak és nyaralnak, s rendületlenül készülnek a nagybetűs életre.

Az az értelmi fogyatékos fiatal, aki gyermekként családban nőtt fel, Budapest valamelyik lakásában élt, az felnőtt korában, szülei halála után sem szeretne egy világvégén eldugott intézetben, barátoktól, rokonoktól távol élni. A lakóotthon megteremtése és benne az önálló élet kialakítása az értelmi fogyatékos ember számára lehetővé teszi, hogy itt közöttünk éljen, mint bárki más, dolgozhasson, szórakozhasson és elfogadható emberi életet élhessen.

A DOWN ALAPÍTVÁNY holland és svéd mintára hozta létre Sarokház kiscsoportos lakóotthonát. Az önálló életet akkor kezdjük ?"tanítani" amikor a fiataloknál jelentkezik az önállósulás, a szülőtől való elszakadás vágya. Ilyenkor a szülő még ereje teljében képes mellé állni, mind anyagilag, mind lelkileg segíteni a fogyatékos gyermek önálló életének kialakítását.

Az élet a SAROKHÁZban olyan mint egy nagy családban. A beköltözők maguk választják meg szobájuk színét, berendezését, vagy magukkal hozzák bútoraikat, személyes holmijukat. A lakóotthon vezetője Magyari Tímea a ház és a benne folyó élet karmestere, a lakók, a szülők, a szakemberek, a segítők összehangolója. A segítők feladata a lakók önálló életvitelének támogatása, saját óhajaik, vágyaik felszínre hozása. És persze a lakótthoni önálló élet megtanulásának segítése. Az alapítványi elvek, a normalizáció és integráció gyakorlatba történő átültetése is az ő dolguk a lakók aktív közreműködésével.

A Sarokház létrehozását a Kézenfogva Alapítvány, a Népjóléti Minisztérium, a Fovárosi Önkormányzat, a Soros Alapítvány, a Bankaritas, az AXA Colonia (Uniqua) Biztosító, az Átmeneti Otthon Egyesület, az Burns Társaság, az Ablon Rt., a Vodafone Alapítvány, a TETA Kft., az Ebank-Trade és még sokan mások segítették. A szülők anyagilag és önkéntes munkával járultak hozzá. Az otthon fenntartása állami támogatásból, a lakók befizetéseiből és szponzori támogatásból történik.

2005. őszén befejeződött a Sarokház átépítésének és végleges kialakításának harmadik etapja: most 1 és 2 személyes szobákban élnek a fiatalok. A közös nappali és a konyha felújítása a 2006-os év, a nyílászárók cseréje, a kert és a házhoz csatlakozó kis műhely rendbehozatala a 2008-as év feladata lesz.

A felújítás utolsó fázisa 5 millió forintba fog kerülni. Erre gyűjtünk idén! Segítsen Ön is, hogy befejeződhessék annak a lakóotthonnak az átépítése, amellyel a Down Alapítvány olyan optimális megoldást szeretne bemutatni, ahol a sérült emberek élete a lehető legjobban hasonlít bárki másnak az életéhez.

Történetek a Sarokház lakóinak életéből

Cili: "Szeretek itt lenni, ez az otthonom. Itt az történik, amit én szeretnék, úgy élek, ahogy én kigondoltam. Otthon gyerek vagyok, úgy élek, ahogy a szüleim szeretnék."

Tomi: "A szüleim féltettek, hogy hogyan fogom megállni a helyemet. Ma már tudok vásárolni, kicsit főzni. Hamarosan dolgozni fogok. Remélem, megélek a fizetésemből."

Ancsa mamája: "Mint szülő mindaddig nagyon akartam ezt a lakóotthont, amíg a költözésre nem került a sor. Akkor elbizonytalanodtam. Hogyan fog Ancsa élni nélkülem? Naponta többször is felhívtam és kezdetben kissé sértődötten, később már örömmel hallottam, hogy nincs rám szüksége."

Vili mamája: "Kishitűek vagyunk, nem akarjuk elhinni, hogy a gyerekünk nélkülünk is boldogul. Persze segítségre van szükségük, de jobb, ha már most megtanulják, hogy azt a segítséget nem csak tőlünk, a szüleitől kaphatják meg. Hiszen mi nem leszünk örökké mellettük."

Zoli apja: "Szerencsénk van, hogy a Down Alapítványnak sikerült ezt a lakóotthon programot beindítania. Enélkül a sérült fiatalok vagy egy állami intézetbe mehetnének vagy otthon élnének az egyre idősödő szüleikkel; látunk ilyen eseteket: évekig ki sem lépnek a házból. Itt meg boldogan élik a saját életüket."

Ide kattintva tehet egy virtuális sétát a Sarokház lakóothonban.