Egészségügy

1. Hogyan gyakorolhatja a cselekvőképtelen illetőleg a korlátozottan cselekvőképes beteg az önrendelkezési jogát, illetve az ellátás visszautasításának jogát?

Korlátozottan cselekvőképes beteg az Egészségügyi Törvény szerint: akit a bíróság a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelően általános jelleggel vagy az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett, valamint az a kiskorú személy, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Az ilyen személy egészségügyi ellátással kapcsolatos jognyilatkozataira – ha törvény kivételt nem tesz – a Ptk.-ban foglalt szabályok irányadóak, az alábbiak szerint.

Az önrendelkezéshez való jog a beteget megilleti. A beteg önrendelkezési való joga kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

• Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza.
• A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az Egészségügyi Törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a betegmegtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja.
• A beteg beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.
• Az invazív beavatkozásokhoz és az önkéntes gyógykezelésbe vételhez a beteg írásbeli vagy – amennyiben erre nem képes – két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges.
• A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

A cselekvőképes beteg – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal

• megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit az Egészségügyi Törvény rendelkezései szerint tájékoztatni kell,
• a meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül a fenti személyek közül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból.

Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlására a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:

• a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
• a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
   - házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
   - gyermeke, ennek hiányában
   - szülője, ennek hiányában
   - testvére, ennek hiányában
   - nagyszülője, ennek hiányában
   - unokája;
   - pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
   - gyermeke, ennek hiányában
   - szülője, ennek hiányában
   - testvére, ennek hiányában
   - nagyszülője, ennek hiányában
   - unokája.
• Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni.
  A személyek nyilatkozata – kizárólag az Egészségügyi Törvény szerinti tájékoztatást követően – a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban (az Egészségügyi törvényben meghatározott kivételével) – a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően azonnal tájékoztatni kell.
• Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát más személy gyakorolja.

A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása

• mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá
• ha a beteg közvetlen életveszélyben van.

A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely – a beavatkozással összefüggésben – életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének
– egészségügyi ellátásával össze nem függő – bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos módon történő megsemmisítéséhez.
A betegnek az Egészségügyi törvény keretei között – joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg e törvény rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

Az ellátás visszautasításának joga

• Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén nem utasítható vissza az olyan ellátás, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be.
• A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül –megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.
• Amennyiben cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén életfenntartó
  vagy életmentő beavatkozás visszautasítására kerülne sor az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.
  A nyilatkozat pótlására irányuló eljárás során a bíróság nem peres eljárásban soron kívül jár el. Az eljárás tárgyi költségmentes. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a Polgári perrendtartásrólszóló1952. évi III. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

2. Hova fordulhat segítségért az a beteg, aki úgy érzi, hogy a kórházi kezelés során jogai sérültek ? Mi a jogérvényesítés módja, ha a beteg cselekvőképtelen?

Az Egészségbiztosítási Felügyelet eljárását ismertetjük válaszként.

Bejelentések, panaszok az egészségügyi ellátással kapcsolatban

• Az Egészségbiztosítási Felügyelet az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény hatályba lépése – azaz 2007. január elseje – után történt ellátásokkal kapcsolatos panaszbejelentésekkel foglalkozik. A Felügyelet eljárása igen hatékony. Az érintett az Egészségbiztosítási Felügyelethez fordulhat panaszával amennyiben a kötelező egészségbiztosítás alapján egészségügyi szolgáltatást vett (volna) igénybe és ennek során nem az elvárt ellátási minőséggel találkozott, így például
  - ha úgy érezte, hogy mást színvonalasabban láttak el
  - ha úgy gondolja, hogy az ellátást nyújtó szakember szabálytalanságot követett el
  - ha azt tapasztalta, hogy a neki járó ellátás szakmai vagy egyéb feltételei hiányosak voltak,
  - ha úgy érezte, hogy rosszul bántak vele
  - ha úgy érzi, hogy nem kapta meg a neki járó, szükséges egészségügyi ellátást, azt meg nem engedett feltételekhez kötötték vagy indokolatlanul más intézménybe irányították
  - ha úgy érzi, hogy a várólistára kerülés vagy egyéb, az ellátás sorrendjét meghatározó döntés során hátrányt vagy sérelmet szenvedett
• A panaszbejelentés nélkülözhetetlen tartalma:
  - a kifogással érintett egészségügyi szolgáltató neve, címe
  - arra vonatkozó nyilatkozat, hogy kívánja-e, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet eljárást indítson a kifogással érintett szolgáltató ellen
  - a jogszerűtlennek vélt eset pontos, dátummal megjelölt leírása
  - amennyiben rendelkezésre áll egyéb dokumentáció másolata
  - Iratminta: 10. számú melléklet panaszbejelentő lap az Egészségbiztosítási felügyelethez
  - (A kérelmére indult eljárásban a panaszos adatainak kezeléséhez való hozzájárulását az Egészségbiztosítási Felügyelet vélelmezi.)
• A meghatalmazás szükségessége az Egészségbiztosítási Felügyelet eljárásaiban:
  - Amennyiben az eljárás megindítására irányuló kérelmet az érintett beteg nyújtja be a Felügyelethez, abban az esetben az eljárás a kérelembeérkezésével megindul.
  - A Felügyelet azokban az esetekben, amikor az érintett beteg és a kérelmet benyújtó panaszos személye nem egyezik meg, az eljárás megindítás érdekében beszerzi a panaszolt esettel érintett beteg – a kérelmet benyújtó panaszos részére adott – meghatalmazását ahhoz, hogy ügyében vizsgálatot indítson.
  Azokban az esetekben, amikor a beteg jogi és tényleges értelemben egyaránt cselekvőképes , azaz egészségi állapota alapján a meghatalmazás kiállítására képes, a Felügyelet a meghatalmazás kiállításától nem tekinthet el.
  Amikor a beteg jogi értelemben cselekvőképtelen , vagy korlátozottan cselekvőképes, a Felügyelet a beteg törvényes képviselőjét, gondnokát vonja be az eljárásba.
  - Amennyiben az ügyben érintett beteg jogi értelemben vett cselekvőképessége nem kizárt, vagy korlátozott, de olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy átmenetileg teljesen hiányzik, a Felügyelet a gyámhatósághoz fordulhat ideiglenes gondnok kirendelése érdekében.

A vizsgálatmenetét a következő pontokban ismertetjük:

• A Felügyelet az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) alapján kivizsgálja a biztosítottak egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos panaszait, bejelentéseit.
• A Felügyelethez az eljárás megindítása iránt előterjesztett kérelem illetékmentes
• A Felügyelet a kérelemmegérkezését követően értesíti a panasszal érintett egészségügyi szolgáltatót az eljárás megindításáról, egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel (Amennyiben a Felügyelet ellenőrzéssel foglalkozó szakemberei úgy ítélik meg, hogy az értesítés az eljárás eredményességét veszélyeztetné, az elmaradhat, és helyszíni ellenőrzés keretében nyilatkoztatják meg az orvost, az intézményt.)
• Ezzel párhuzamosan – amennyiben az adott ügyben felmerül az orvosszakmai szabályok megsértése vizsgálatának szükségessége is – a Felügyelet megkeresi az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, hogy az irányításával működő Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ szakmai álláspontját beszerezze. A Felügyelet orvosszakmai kérdésekben igazságügyi orvosszakértőt is bevonhat a vizsgálatba.
• Amennyiben a bizonyítási eljárás eredményeként rendelkezésre állnak a fenti dokumentumok, megvizsgálja, hogy tud-e már érdemben döntést hozni, avagy további nyilatkozatokra (tanúmeghallgatás), iratokra van szükség.
• Ezt követően az eljárást lezárhatja, lehetséges döntéseit az alábbi táblázat mutatja:

Beteg jogainak érvényesítése az Egészségügyi törvény alapján

• A beteg panaszainak kivizsgálása az egészségügyi szolgáltatónál, fenntartónál
  - A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni, amely köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni.
  - A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint – a panasz kivizsgálása érdekében–más szervekhez forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni.
  - A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti.
• A betegjogi képviselő eljárása: A betegjogi képviselő ellátja a betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében.
  A betegjogi képviselő tevékenysége az alábbiakat foglalja magában:
  - segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,
  - segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti kivizsgálását,
  - a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget,
  - rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.
  - egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el.
  - Az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz.
  A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni.
  - Különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra, meghatalmazás alapján képviseli a beteget a követelmény megsértésének megállapítására irányuló hatósági eljárás során.
  - Amennyiben a beteget a biztosítási jogviszonyával összefüggésben éri joghátrány, a betegjogi képviselő az eset kivizsgálása érdekében az Egészségbiztosítási Felügyelethez fordulhat.
  - Az egészségügyi szolgáltató köteles biztosítani, hogy a betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kilétét és elérésük módját megismerhessék.
• A közvetítői tanács:
  - A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetítői eljárás keretében történő rendezését.
  - Ki és hol kérheti? A közvetítői eljárás lefolytatását a beteg, a beteg közeli hozzátartozója, vagy halála esetén örököse, vagy maga az egészségügyi szolgáltatást végző intézmény kérheti, az egészségügyi szolgáltatás helyéhez legközelebb eső igazságügyi szakértői kamaránál.
  - Kik lehetnek a közvetítői tanács tagjai? A jogvitában érintett felek a közvetítő tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által vezetett közvetítői névjegyzékből jelölik ki azzal, hogy a tanács egyik tagja a jogszabály szerint jogász, másik tagja pedig más felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.
  - Ki vesz részt még az eljárásban? A közvetítői eljárás érintettje a fentieken túlmenően az a biztosító, amellyel az adott egészségügyi intézmény felelősségbiztosítást kötött. A közvetítői eljárásban a beteget, illetve az egészségügyi szolgáltatót a törvényben meghatározott személyek vagy szervezetek képviselhetik.
  - Kit terhel az eljárás költségeinek előlegezése? Eltérő megállapodás hiányában a közvetítői eljárás költségeinek előlegezése az egészségügyi szolgáltatót terheli.
  - Az eljárás során a közvetítői tanács köteles biztosítani azt, hogy az érintett felek egyenlő elbánásban részesüljenek, s hogy álláspontjukat kifejthessék, rendelkezésükre álló vagy beszerzett okirataikat benyújthassák.
  - A közvetítői tanács a tényállás tisztázása érdekében további személyek meghallgatását is megejtheti, és a felek egyetértése esetén szakértőt veheti igénybe.
  - Abban az esetben, ha a közvetítői eljárás lefolytatásával egy időben a jogvitában érintett felek között bírósági eljárás is folyik, ezen utóbbi eljárást a feleknek szüneteltetni kell, ellenkező esetben a közvetítői tanács az egyezségmegkötésére irányuló eljárást megszünteti.
  - A közvetítői eljárás lezárásának egyik módja a felek között létrejött egyezség, amely az ügyben esetlegesen érintett biztosítóval szemben azonban csak akkor hatályos, ha azt a biztosító képviselője is tudomásul vette. A közvetítői eljárás eredménytelenségét jelzi, ha a felek között egyezség megkötésére nem kerül sor, ebben az esetben, vagy akkor, ha az első tárgyalás időpontjától számított négy hónap már eltelt, a közvetítői eljárás megszüntetésének van helye.

  (Honlap: Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány honlapja http://www.jogvedok.hu)
  Jogszabályok: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1/2004. (I. 5.) ESzCsM rendelet a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselőműködésének feltételeiről 2000. évi CXVI. Törvény az egészségügyi közvetítői eljárásról.