Lakhatás: azt jelenti, hogy lakunk, valahol a városban, a faluban; ugyanúgy, mint bárki más.
Támogatott: azt jelenti, hogyszakemberek közreműködésével történik a lakhatás, ahol megakad, ott a jó támogató segít elhárítani az akadályokat. Ez tipikus coaching (fejlesztő támogató) feladat és működés. Feltételezi a támogató részéről a cél, a folyamat, és az ember közeli és alapos ismeretét, a megakadás felismerését, az akadályokon átsegítés módozatainak ismeretét, és a legmegfelelőbb megoldás kiválasztását, személyre szabását. Ezt a fajta támogatást egy team végzi, legalábbis a sarokpontokon egy teamnek célszerű meghoznia azokat a felelős döntéseket, melyek a támogató szakember(ek) munkáját irányítja. Itt is jó párhuzam lehet a sport: egy válogatott sportolónak nem elég egy edző, van egy csapatkapitány, edzők (szakosodva), szakmai segítők, pszichológus, orvos, masszőr, stb. Ezek a szakemberek együttműködve egyengetik az élsportoló teljesítményéhez vezető utat. A támogatás másik oldalán a támogatott személlyel szemben is vannak elvárások: ismerje a célt és a folyamatot, ismerje meg önmagát, azonosuljon a célokkal olyan módon, hogy saját akaratából hajlandó azok megvalósításában tevőlegesen részt venni. Legyen motivált, tudja értékelni a saját sikerét, örüljön az eredménynek. Mindebben a támogató szakemberek nyújtanak segítséget információval, tudatosítással, képessé tétellel, bátorítással és elvárással.
A támogatás mindig egy szolgáltatás-csomag igénybevételét jelenti a szolgáltató szervezettől. Az ehhez szükséges egyénre szóló hosszú távú tervet a szakmai vezetés, közép és rövidtávú fejlesztő-támogató tervet a szakmai csapat, illetve a támogató szakemberek alakítják ki a támogatott személlyel közösen. A támogatott személy mindenki máséhoz hasonló (és mindenkiétől eltérő, egyéni) életvezetése különféle szakemberektől igényel támogató szolgáltatásokat. Az igény egyéni képességektől, felkészültségtől, szükségletektől függő, dinamikusan változó mértékű és minőségű szakszerű támogatás, többnyire szociális szolgáltatások formájában.
Egyénre szabott támogatott lakhatás:
A támogatott lakhatáshoz szükséges segítő szolgáltatásokat az egyénhez, az egyéni szükségletekhez és igényekhez kell igazítani, un. személyközpontú tervezéssel. A személyközpontú tervezés lényege, hogy felderítse, hogy mi jó, mit fontos a személynek, és aszerint hozza létre a tervet, a fogyatékos emberrel közösen.
A személyközpontúság folyamatos odafigyelést, meghallgatást és tanulást követel, arra koncentrál, hogy a fogyatékos ember mit érhet el a jövőben, ezt összeveti a jelenlegi helyzettel és ez a különbség, mint hajtóerő viszi egyre előre a folyamatot. Fontos ismérve ennek a tervnek, hogy figyelembe veszi és bevonja a barátokat, a családot, munkaadót, szomszédokat, a boltost, mindenkit, akivel a fogyatékos embernek kialakult kapcsolata van és akinek ráhatása lehet a fogyatékos ember autonóm életére. Az Útmutató II. kötetében szereplő személyközpontú felmérések és tervezés, illetve a részletes példák jól mutatják, hogy mennyire fontos, hogy ne csak egyénenként differenciáljunk, de még egyénen belül is, hiszen az egyes részterületek nem egyformán fejlettek. Azokra a terültekre, készségekre tudunk alapozni, amelyek jók, fejlettek: ezt erősség alapú felmérésnek és tervezésnek nevezzük.
A személyközpontú tervezés – a jelen állapot és annak területenként apró részletekig való felmérése mellett – legfontosabb kérdései:
- Mik a személy erősségei, mit szeretnek mások az adott emberben?
- Mi a fontos a fogyatékos személy számára?
- Hogyan fejleszthető, hogy tud előbbre lépni ez az ember?
Ezekre alapozva már körvonalazódik, hogy hogyan is tervezzenek a szakemberek:
- Mik azok a jól működő készségek, amit érdemes továbbfejleszteni és arra alapozni?
- Mik a gyengeségek és azokon szükséges-e, szeretnénk-e változtatni?
- Mik az illető személy életében a legsürgetőbb teendők?
Mivel ezek a felmérések és tervek többségükben a mindennapi élet apró dolgaira vonatkozhatnak, amihez nem szükséges vezető szakember, gyógypedagógus, vagy csoportvezető, bárki, aki közel áll az emberhez tud ilyen alapon tervezni, személyre szabott napi vagy heti tervet készíteni a támogatott személlyel együtt.
Az egyénre szabott lakhatás másik fontos pillére a támogatói körök és informális hálózatok. Ezek azok, amelyek az egyént körül veszik, valamint az általa igénybe vett és vehető (ismeri a szolgáltatást, használja, törzsvendég, stb.) közösségi szolgáltatások. A fogyatékos embert körülvevő kapcsolatrendszer egy háló, mely megtartja ezt az embert, bent tartja a rendszerben, a felszínen tartja akkor is, ha átmenetileg nincs személyi segítője vagy éppen senki nem figyel rá a hivatásos támogatók közül. A kapcsolati háló a személyközpontú tervezés és gondolkodás legfontosabb kockázatkezelő eszköze.