Gyógypedagógiai felmérés és fejlesztés

A Down Alapítvány tagintézményeiben végzett felmérések és a felmérések alapján készült fejlesztési terv

A Down Alapítvány által működtetett intézménytípusok:

A felvétel feltételei:

Felvételt azok a kérelmezők nyerhetnek, akik az Országos Orvosszakértői Bizottság által kiállított szakvélemény alapján jogosultak az intézményünkben történő elhelyezésre. Az intézmények bármelyikébe felvételt nyert klienseknél rendszeres gyógypedagógiai vizsgálatot végzünk az erre épülő fejlesztési tervek kidolgozásával, a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelően.
Az alapvizsgálatot az intézménybe kerülést követően, a kiegészítő kontrollvizsgálatokat pedig évente végezzük el.

A képességfelmérések célja:

  • az aktuális állapot felmérése, hosszú- és rövidtávú célok kitűzése, a fejlesztési területek megjelölése,
  • a kontrollvizsgálatokon pedig a fejlesztési tervben meghatározott fejlődés eredményességének felülvizsgálata és a következő időszak fejlesztési területeinek előirányzása történik,
  • a foglalkoztatás és munkába állítás lehetőségének megítélése.

Az egyéni fejlesztési tervek elkészítésének célja:

  • a kliensek adottságait figyelembe véve- maximális segítségnyújtás a személyiségfejlődésük érdekében, különös tekintettel az önállóság, a szocializáció, a kommunikáció és a foglalkoztatás területeire.

A vizsgálatokon használt tesztek és vizsgáló eljárások:

  • Interjú a tagintézmény vezetőjével, a kliens gondozójával és a foglalkoztatójával, lehetőség szerint a hozzátartozóval, illetve a gondnokával.
  • Megfigyelés.
  • PAC (Pedagógiai Analízis és Curriculum a szociális- és személyiségfejlődés mérésére értelmi fogyatékosoknál), mely négy nehézségi fokozatot különböztet meg. A szociális felmérés kiterjed az önkiszolgálás, a kommunikáció, a szocializáció és a tevékenység területére. A személyiség felmérés tájékoztat az önkiszolgálás önállósági szintjéről, az alkalmazkodásról, a kedélyállapotról, a szexualitásról, a kommunikációs készségről, az őszinteség és becsületesség jellemzőiről, a kapcsolatkészségről, a társas kapcsolatok és együttműködés milyenségéről és a munkához való viszonyról.
  • Pedagógiai vizsgálat során megfigyeljük a kommunikáció-, az olvasás-, az írás szintjét, a számolási készséget és ezek praktikus felhasználásának gyakorlatát, az általános tájékozottságot, a térben-, síkban- és időben való eligazodást.
  • W6-figyelmi próba (2 nehézségi fokozat): Vizsgálja a figyelem tartósságát, az adott idő alatt elért teljesítményt, méri a hibázások számát, valamint tájékoztatást ad a formák felismerése és azonosítása terén.
  • Bender A, illetve Bender B teszt (2 nehézségi fokozat): A vizuális észlelés és a finommotoros kivitelezés (a megfigyelt ábra lerajzolása), hasznos tájékoztatást ad a foglakoztatás típusának megválasztásához.
  • Igényszint mérő teszt: A vizsgálat segítségével a teljesítménymotivációt, az ambíciót, a munkaszituációban megmutatkozó erőfeszítés mértékét, a sikerorientált vagy kudarckerülő magatartást számszerűsítve értékeljük.
  • Tájékozódó jellegű intelligencia mérés eszközei: intelligenciaszinttől függően színes-, illetve felnőtt Raven - nonverbális teszt (2 nehézségi fokozat), jobb értelmi képességek esetén: OTIS gyorsteszt. Képolvasás: képeket kell megfigyelni, amelyeken tevékenységek láthatók: segítséget nyújt a gondolkodás minősége és a szóbeli kifejezőkészség megítélése terén. A diszkrimináció, a lényeglátás, a pár- és soranalógiás tesztlapok az analógiás gondolkodás szintjét értékelik.

Az alapvizsgálatnál minden esetben elvégezzük a P-A-C által előírt szociális- és személyiség-felmérést. A kiegészítő vizsgálatokat az OOSZI diagnózisát figyelembe véve, a kliens állapotától függően állítjuk össze. Például az írás vizsgálatakor jobb képességek esetén önéletrajzot íratunk, gyengébb képességekkel rendelkező klienseknél betűk, illetve szavak írásával próbálkozunk, akik pedig az írás-olvasás technikáját nem sajátították el, azok rajzolnak, vagy meghatározott ábrákat másolnak. A gyógypedagógiai- és a munka-alkalmassági vizsgálat eredményeit összehangolva javaslatot teszünk a foglalkoztatás minőségére, hogy a munkarehabilitációs-, illetve fejlesztő felkészítő foglalkoztatást látjuk-e reálisnak. A foglalkoztatás jellegét elbíráló szakértői bizottság a döntésénél maximálisan figyelembe veszi véleményünket. A két foglalkoztatási forma jellemzői a mellékletben olvashatók.

Legfontosabb célkitűzésünk a harmonikus személyiség alakítása, az önkiszolgálás minél magasabb szintjének elérése, a meglévő intellektuális képességek fejlesztése, azok alkalmazása a mindennapi életben és a sikeres integráció érdekében. A folyamatos foglalkoztatást segítve különös figyelmet fordítunk a kitartás, a monotóniatűrés, a munkatempó és a teljesítmény fokozására.

A képességfelméréseket, a hosszú- és rövidtávú célkitűzések, valamint a fejlesztési tervek összeállítását gyógypedagógus végzi; az egyéni fejlesztéseket pedig gyógypedagógus, illetve szociálpedagógus szakemberek egyéni beosztás és ütemterv alapján valósítják meg.

Budapest, 2009. 05. 18.