Értelmi fogyatékos és fejlődésében visszamaradt csecsemő és kisgyermek korai fejlesztése - Gyakorlatok szülők számára

Szerző(k)
Heinz Bach, Barbara Franke, Hannelore Sachers és Brigitte Schoppmann
Megjelenési adatok
(Fordította: Mérei Vera és Kalmár Terézia, az előszót írta és a kiadványt szerkesztette: Dr. Gruiz Katalin), Carl Marhold Verlagsbuchhandlung, Berlin-Charlotten­burg, 1974 alapján kiadta a Down Alapítvány, Budapest
Megjelenés éve
1998, 2000, 2007

Heinz Bach, Barbara Franke, Hannelore Sachers és Brigitte Schoppmann: Értelmi fogyatékos és fejlődésében visszamaradt csecsemő és kisgyermek korai fejlesztése – Gyakorlatok szülők számára; (Fordította: Mérei Vera és Kalmár Terézia; az előszót írta és a kiadványt szerkesztette: Dr. Gruiz Katalin); Carl Marhold Verlagsbuchhandlung, Berlin-Charlotten­burg, 1974 alapján kiadta a Down Alapítvány, Budapest, 1998, 2000, 2007

Ez a fordítás alapján készült kiadvány 1993 óta szolgálja azokat a szülőket, akik értelmi sérült gyermekét otthoni korai fejlesztésben részesíti. A kiadvány rendkívül egyszerűen adja meg azokat az ötletes gyakorlatok, melyekkel a gyermeket  a mindennapos élet, napi teendők során játékosan lehet fejleszteni. A szülők és szakemberek által összegyűjtött gyakorlatokat a szakemberek fejlesztendő területek szerint csoportosították és nehézségi sorrendbe állították. Ez a didaktikus csoportosítás segíti a szülőket a fejlődésmenet megértésében, a sok gyakorlati feladat pedig beindítja a szülő fantáziáját és kreativitását, melynek segítségével gyermekének személyre szabott újabb gyakorlatokat tud kitalálni.

A kiadványhoz a szerkesztő írt előszót. A könyv elején a szerző megadja a munkamódszert és szabályokat. Ezután következnek a fejlesztő gyakorlatcsoportok.

A szerkesztő előszava

 

Kedves Szülők és Fejlesztő Szakemberek!

Olyan segédanyagot tartanak a kezükben, amelyet mi szülők, akiknek módjukban volt birtokolni és használni Heinz Bach könyvét, nagyon szerettünk.

Nagyon szerettük, mert nemcsak ötleteket kaptunk gyermekünk fejlesztésére alkalmas élvezetes és vidám kis gyakorlatokra, de könnyen jutottunk sikerélményhez, hiszen a gyakorlatok kezdetben igen egyszerűek, melyek a gyermek korával és a fejlesztés előrehaladtával nehezedtek ugyan, de előbb-utóbb megtanulhatóak, elvégezhetőek, tehát sikeresek lettek.

Sokat tanultunk ezekből a gyakorlatokból, hiszen apró részletekre volt bontva egy-egy fejlődési lépés, észre sem vettük és egy távolabbi cél, egy nagyobb lélegzetű új képesség részleteit gyakorolgattuk, hogy aztán a látványos lépés szinte már magától is megtörténjék.

A teljesítményorientáltabb szülők arra is használhatták a gyakorlatsorokat, hogy mérjék vele gyermekük fejlődését, hogy büszkén kipipálhassák a már túlhaladottakat.

Szerettük azért is, mert ezeket a gyakorlatok nem könyvszagúak, nem a gyakorlattól elszakadt szakemberek izzadták ki, hanem hozzánk hasonló szülők találták ki gyermekük tanítása során szerezett kreativitással.

És főleg azért szerettük, mert hasonló, de gyermekünkre szabott gyakorlatok kitalálására inspirált bennünket. Így megvolt az a jó érzésünk, hogy magunk is hozzátettünk valamit.

Ezért ajánljuk minden olyan szülőnek, aki szívesen fejleszti otthon gyermekét, és minden olyan szakembernek, aki a sajátja mellé még nagyobb választékot szeretne kapni fejlesztő gyakorlatokból.

Dr. Gruiz Katalin, kiadó és szerkesztő


 

Heinz Bach: A korai fejlesztés alapszabályai

 

Szabályok

1.           Nevelési munka megkezdése elott orvosi vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy tisztázzuk a nevelés fizikai feltételeit.

2.           Valamennyi, az észlelés és mozgás fejlesztését és javítását célzó eljárást úgy kell végrehajtani, hogy azok egyúttal a gyermek érzelmi és társas fejlődését szolgálják.

3.           A színes környezet és a barátságos légkör a fejlődés fontos előfeltételei. Az anya szeretetteljes odafordulása gyermekéhez társas magatartását is fejleszti, és hatással van az egész korai fejlesztésre.

4.           Egy eljárást sem szabad mechanikusan, néma foglalatoskodásként végrehajtani. Az anya beszéljen gyermekéhez, mosolyogjon rá és énekeljen neki.

5.           A gyermekkel való minden foglalkozáskor az anya gondolatával legyen "jelen". Pl. amikor a gyereket a "lakásban körülhordozza", ne nézze közben a televíziót, ne nézzen ki az ablakon, ne beszélgessen másokkal, ne olvasson, vagy ne merüljön el a gondolataiban.

6.           Kezdetben több napon át csak egy gyakorlatot végezzen az anya a gyerekkel.

7.           Minden fejlesztési eljárás feleljen meg a gyermek fejlettségi szintjének, el kell kerülni a túlzott követeléseket, semmit sem szabad kényszeríteni.

8.           Az egyes kiválasztott gyakorlatok csak néhány percig tartsanak, de azokat több héten át, naponta többször kell végezni.

9.           A gyakorlatok alkalmazkodjanak időben a gyermek napirendjéhez és végezzük azokat rendszeresen. Előnyös a gyakorlatokhoz az alvás utáni idő, sok gyakorlat végezhető pelenkázáskor, öltöztetéskor és a mindennapos fürdés közben.

10.        Gyakorlás közben lehetőleg kerüljünk minden olyant, ami a gyermekből ijedtséget, félelmet, kedvtelenséget, vagy ellenállást vált ki.

11.        Minden inger, amelyet a gyermeknek nyújtunk, legyen kellemes (pl. kerüljük a hangos, rikoltozó zenét, vakító fényt, stb.)

12.        Az ingernyújtás ne váljon ingerelárasztássá (pl. ne alkalmazzunk hosszú ideig tartó rádió-zenét, televíziót.)

13.        Gyakorlás közben a gyakorlattól független külvilági ingereket (külső zajok, zavaró hatások) a lehetőséghez képest csökkenteni kell, vagy teljesen ki kell zárni az elterelés elkerülése érdekében.

14.        A mozgásos gyakorlatok ösztönzésére lehetőleg olyan tárgyakat használjunk, amelyet a gyermek szeret, ami után vágyik.

15.        Kezdetben rendszerint mindig csak egy tárggyal végezzük a gyakorlatokat, de több napon át.

16.        Minden játékszert és gyakorlási eszközt gondosan ki kell választani, szín, nagyság, forma és biztonság (tartósság, tisztaság, sérülési és lenyelési veszély!) szempontjából.

17.        Abban az esetben, ha a gyermek tartós kedvetlenséget mutat, váltsunk gyakorlatot.

18.        Az anya akkor se csüggedjen, ha kezdetben nincsenek reakciók és még száz próbálkozás után sincs látható siker. Továbbra is nyugodtan és állandóan kell ismételni a gyakorlatokat.

19.        Kezdetben sok olyan gyakorlat van, amelyet az anya aktívan, a gyermek pedig passzívan végez (kézvezetés, karok és lábak passzív mozgatása.) Csak fokozatosan szabad a segítségnyújtást és támogatást leépíteni.

20.        A legkisebb eredményre is reagálni kell, a gyermeket a (kívánt) tevékenységében jutalmazással meg kell erősítenünk, (pl. öleléssel, simogatással, dicsérettel, sikerélmény megteremtésével, öröm kifejezésével,)

21.        A már megtanultat állandóan ismételni kell.

22.        A gyakorlatokat egy bizonyos ido után variálni és nehézségüket fokozni kell.

23.        Minden sietséget és türelmetlenséget kerüljünk el.

24.        A gyakorlást kezdetben lehetőleg csak egy meghatározott személy (anya) végezze. Az első életév felében (vagy az ennek megfelelő fejlettségi szinten) meg lehet próbálni, hogy a közreműködésbe egy másik személyt is bevonjunk.

25.        A gyermek számára minden esetben biztosítani kell elegendő időt az egyedüllétre és önmaga elfoglalására.

Technikai útmutatások

 A következő javaslatokat olyan funkciók szerint tagoljuk, amelyeket fejleszteni kívánunk. Mivel azok gyakran nem csak egy funkcióra vonatkoznak (pl. tapintás és hallás), az egyes gyakorlat-javaslatok azonos, vagy némileg változó formában több területen is szerepelnek.

Az egyes gyakorlatok a szabályos kora-gyermekkori fejlődésnek megfelelően vannak felépítve. Ezek azzal az ingerkínálattal kezdődnek, amelyekre az egészséges csecsemő egy meghatározott funkció területén először reagál. A végére azok a javaslatok kerültek, amelyek olyan magatartásmódokat váltanak ki, amilyeneket a gyermekek rendes körülmények között egyéves korukban mutatnak.

A gyakorlatok javaslatait rendszerint a mindenkori adottságoknak megfelelően kell variálnunk és kiegészítenünk . Az anyának, ill. annak a referencia személynek, aki a gyermekkel gyakorol, bizonyára még eszébe jut olyan megfelelő gyakorlat, amely az adottak közé jól beiktatható.

Amit a gyermek már tud és szívesen, gyakran csinál, azt természetesen már nem kell gyakorolni. Így lehet, hogy egyes gyakorlatok már magától értetődően régen a gyermek napirendjének jól begyakorolt részei és azokat az öltözéskor, vetkőzéskor, fürdéskor, vagy etetéskor elvégzik.

 


 

Tartalom

 

Értelmi fogyatékos és fejlődésében visszamaradt csecsemő és

 

kisgyermek korai fejlesztése

2

Program szülők számára

2

Heinz Bach A korai fejlesztés alapszabályai

5

Technikai útmutatások

7

Hannelore Sacher Az érzékelés korai fejlesztése

8

Érzés és tapintás

8

Látás

9

Hallás

12

Hannelore Sachers Korai fejlesztés a motorika területén

14

Rugdalózás

14

A fej fordítása és emelése

15

A test fordítása és forgatása

16

Kúszás és mászás

16

Ösztönzés a felemelkedésre, ültetés, felhúzódzkodás, állás és

 

járás (4-5 hónaptól)

18

Fogás és kéztevékenység

19

Helyzet és mozgásérzet (kinesztétika), a térbeli képzetalkotás

 

képessége

21

Barbara Franke Javaslatok a korai beszédfejlesztéshez

23

Általános útmutatások a mindennapi gyakorlatokhoz

23

I. Beszédfunkciók

23

Légzésfejlesztés

23

Az állkapocs mozgékonysága

23

A nyelv mozgékonysága

24

Az ajkak mozgékonysága

24

Hallásfunkciók

25

Beszédértés

26

Segítségadás a beszéd megindulásához

26

Brigitte Schoppmann Ösztönzések a korai neveléshez a szociális

 

és érzékelési

28

Bőrkontaktus

28

Tekintet-kapcsolat

29

Hallási-kapcsolat

30

Ujj-játékok

30

Figyelem

31

Tartalom

33