Gábor Erzsébet, gyógypedagógus, korai fejlesztő

   Gábor Erzsébet vagyok.

  Az ELTE-Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakán végeztem.

  Továbbképzést folytattam a BRGH Alapítvány szervezésében megtartott szenzomotoros tréningek kapcsán az organikusan sérült gyermekek egyéni terápiája, valamint az organikusan éretlen, homogén csoportba integrálható gyermekek felzárkóztatása vonatkozásában.

  Az edzéselmélet alapvető szabályaival kiegészített terápiák során elsődleges szerepet kap a vesztibuláris rendszer ingerlése, összekapcsolva más szenzoros (taktilis, proprioceptív, akusztikus, vizuális) ingerek alkalmazásával. Így a különböző szenzoros ingerekkel segítjük az adott információk feldolgozását, integrálását, az erre létrejövő adaptív válaszok kialakulását, és az ehhez szükséges mechanizmusok, kapcsolatrendszerek aktiválódását.

  És mindezt miért a gyerekek esetében? Mert „gyereket akarni igen nagy elhatározás. Ilyenkor dönt úgy az ember, hogy élete végéig a testén kívül dobogjon a szíve.” (Elizabeth Stone)