INV: Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan

"Ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan"

Az INV Projekt középsúlyos és halmozottan sérült és súlyos értelmi fogyatékosok fejlesztését, önálló életre felkészítését végző szociális segítők és foglalkoztatók számára létrehozott támogató-fejlesztő modell.

A fejlesztést olasz, maygar, spanyol konzorcium végezte, a Projekt négy-nyelvű weblapján további réleteket találhatunk: www.invllp.eu.

Az elméleti modell felállítását követően kidolgoztuk a gyakorlati modellt, vagyis az új modell alkalmazásának módszertanát. Jelenleg az új módszer tesztelése folyik a Down Alapítvány különböző intézményeiben.

A modell lényege az, hogy a fogyatékos ügyfelek fejlesztése a gondozásba, illetve a foglalkoztatásba ágyazva folyjék. A módszer egy olyan dinamikus modellen alapul, melynek alapvetően fontos része az segítő attitűdje. Az fejlesztéshez kötődő attitűd abból az egyenrangú partneri viszonyból következik, mely a segítő és a segítségre szoruló fogyatékos ember között jön létre.

Az egyénre szabott fejlesztési tervben kitűzött célt apró lépésekre bontva éri el a segítő, foglalkoztató vagy patrónus. A segítő a személy fejlődését folyamatosan követi és dokumentálja. Csak ott és csak annyit segít, hogy a fejlődés ne álljon meg, hogy a segített személy átlendüljön az éppen aktuális akadályon. Feladatot a fogyatékos ügyfél helyett nem végez el.  

Nagyfokú tudatosság és partneri viszony jellemzi ezt a fajta fejlesztést. Ez a modell a segítők, gondozók, patrónusok/mentorok tudatosságát növelve segít észrevenni a fejlesztési lehetőségeket, felismerni azokat az  apró jeleket melyek az előrehaladást mutatják, és megfigyelni nem csak az ügyfél fejlődését, hanem saját hozzáállásukat, az érzések, a gondolatok, az attitűd változásait. Az önmegfigyelés és a reflexió leírásakor elemezhetik saját viselkedésüket az ügyfél—segítő kapcsolatban, így a segítők vagy önállóan vagy szakember, szupervízor segítséggel megoldhatják a felmerülő problémákat, megelőzhetik a lassú fejlődés miatti frusztrálódást, a kiégést.

A módszer kifejlesztésébe és tesztelésébe 80-120 szakembert vonunk be, akik többségükben szociális szolgáltatásokban töltenek be segítői szerepet. Vannak köztük gondozók, egészségügyi szakemberek, szociális segítők, foglalkoztatók, szociális munkások, gyógypedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek.

A munkát a felmerülő problémák összegyűjtésével kezdtük. A munkamódszer: fókusz csoport. A fókusz-csoporthoz a témához igazított speciális tematikát dolgoztunk ki.  Az egységes metodika szerint dolgoztunk 3 országban, 10 csoportban.  A problémák földrajzi helyzettől függetlenül összecsengtek.

A fókusz-csoport eredményei, problémalistái alapján dolgoztuk ki a pedagógiai modellt. A modell finomítása és sokszori átdolgozása után elkezdtük tesztelni a módszert, egyszerre 3 országban.

A pedagógiai modell gyakorlati megvalósításának két kulcskifejezése: coaching és empowerment.

A Down Alapítvány train the trainer típusú (ahol a vezető szakembereket képeztük ki) tréningjeinek egyikén a coaching kifejezés magyarázatára az alábbi szemléletes magyarázatot adtuk (főként azért, mert több hobbi sportoló és edző is van a trénerek csoportjában): a jó coach (edző) igen nagy felbontásban látja és alaposan ismeri sportolója felkészültségét, adottságait, erősségeit és gyengeségeit. Azt is tudja, hogy a sportteljesítmény javulásához, az eredmény eléréséhez mely pontokon szükséges javítani. Az eszközök minden sportoló-edző  párnál egyediek. Az edző elmagyarázza, megmutatja, rávezeti, kikényszeríti a sportolónál a javulást hozó edzést, minden lehetséges eszközzel megpróbálja elősegíteni a technika és az erőnlét javulását. De nem ússza le, futja le helyette a távot a versenyen. A segítőnek ugyanígy kell eljárni, ha teljesítményt és eredményt vár el az általa segített fogyatékos személytől.

A másik kifejezés, az empowerment. Az ügyfél képessé tétele, bátorítása, aktivitásra ösztönzése, kísérletezésre, próbálkozásra ösztökélése, a segítők bizonyos kockázat vállalása mellett. A helyes segítői attitűdöt esettanulmányok kapcsán tárgyaljuk ki a tesztidőszak alatt 2 hetenként, az ügyfél által elért eredményt pedig fél éves időszakban mérjük.

 

Az INV Projekt eredményei
Az INV projekt eredményei: 1. A fókusz-csoport eredménye 2. Az INV fejlesztő-támogató modell és kézikönyv 3. Az INV tréning útmutató 4. Disszemináció, publikációk 5. A projekt továbbélése, hasznosulása
INV Projekt szórólapjai
Oktató videók
Az INV projektben 4 videót használunk a tréningeken; az egyik a Pillangócirkusz című film, a másik három pedig az INV projektben résztvevő konzorciumi tagok videói.
Az INV Konferencia Budapesten
Ismertető