Komposztálás

A komposzt a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát javítja.

A komposzt nagy humusztartalmú, földszerű anyag.

A komposztot szerves hulladékokból készítjük. Szerves hulladék a kerti és konyhai hulladék. Komposzthoz nyers hulladékot használjunk. A főtt étel maradékát ne tegyük a komposztba. 

A mezőgazdaságban keletkező melléktermékek is komposztálhatóak. Ilyen melléktermékek a szalma, kukoricaszár, maghéjak,nyesedék, stb.

A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapot is szokták komposztálni. Ezzel vigyázni kell, mert ha a vízben volt mérgezőanyag, akkor az iszapban és a komposztban is lehet belőle.

Komposztáláshoz kiváló anyagot szolgáltatnak a lombok és falevelek, a lenyírt fű, mert jelentős a szervesanyag és nitrogén tartalmuk.

Állati trágyákat is felhasználhatunk a komposzthoz, és ha fával fűtünk, akkor a fahamut is hozzákeverhetjük.

A komposztáláshoz bárki készíthet a kertjében egy nagyobb gödröt vagy deszkákkal körülhatárolt tárolót, esetleg vásárolhat készen kapható komposztáló edényt. Ezeket a kertészeti  árudákban árulják.

A koposztálás során a komposztba tett anyagnak levegőznie kell, ezért lazán kell berakni vagy lazítóanyagot kell közé rakni (pl. száraz falevél, apró gallyak, faforgács, stb.)  Ha nem levegőzik a komposzt, akkor berothadhat, ami káros folyamat. Átforgatással, átkeveréssel is lehet lazítani.

A jó komposzt nem büdös, szinte teljesen szagtalan, egy idő után kellemes földszaga van. 

A komposzt jó hatással van a talajra. A komposzt  javítja a talaj szerkezetét, növeli a talaj vízmegkötő képességét, javítja a növények tápanyagellátását. Nem negdi kimosódni a talajból az értékes növényi tápanyagokat. Egészséges, ellenálló növények fognak nőni a komposzttal megjavított talajon.

Aki részletesebb ismereteket szeretne szerezni, kattintson ide!

Szerző által felhasznált források: